1 kép Hajdu Tibor Ki volt Károlyi Mihály?
Hajdu Tibor Ki volt Károlyi Mihály?
- Megjelenés: 2012,
- Nyelv: magyar,
- Könyv kategória: Történelmi személyek
További ajánlatok (1)
Hajdu Tibor Ki volt Károlyi Mihály? történelem termékleírás
| Szerző | Hajdu Tibor | |
|---|---|---|
| Kiadó | Napvilág Kiadó | |
| Megjelenés | 2012 | |
| Nyelv | magyar | |
| Oldalszám | 300 | |
| Kötésmód | ragasztott puhatáblás | |
| Méretek | 125x182x15 mm | |
| Könyv kategória | Történelmi személyek |
Gyártó: Hajdu Tibor
Termék: Ki volt Károlyi Mihály?
A 20. századi magyar politikában Károlyi - némileg anakronisztikus jelenségként - azt az önzetlen, meg nem alkuvó, csak elveitől vezérelt politikus típust képviselte, amelynek visszatérése példaként szolgálhatna a ma politikai életének is. A kötet célja az érdeklődő olvasókkal röviden megismertetni Károlyi Mihály (1875-1955) életútjának vitatott fordulatait, személyiségének, politikai pályájának indítékait. A szerző nem állítja, hogy Károlyi a legkiválóbb magyar politikusok közé tartozott volna. Amellett érvel, hogy Károlyi, aki addig, amíg el nem hagyta Magyarországot, élte a nagybirtokos arisztokraták életét, és élvezte exkluzív társaságukat, bármennyire is eltávolodott tőlük később politikailag, sok tekintetben hasonló maradt a kiegyezés korának hatalom- és karriervágytól nem vezérelt arisztokrata politikusaihoz. Egészen 34 éves koráig alig foglalkozott politikával, közéleti tevékenységgel, majd egy évtizedre a magyar politika legfontosabb szereplői közé került, amit személyes kvalitásain túl anyagi helyzetének és rokonságának is köszönhetett. Az 1919-es emigráció után Károlyi kalandos utat jár be mind földrajzilag, mind az általa követett ideológiák tekintetében - egy ideig egészen a szélsőbaloldalig -, de főleg és mindvégig antifasiszta maradt, ezért szálka a mai náciszimpatizánsok szemében is. Életének egyes szakaszait a politikai passzivitás, néha pedig az elkötelezett lázas politizálás jellemezte, hogy végül ő is emigránsként fejezze be hosszú és fordulatos életét. Nagy nemzetközi tájékozottságával fölötte állt azoknak, akiknek Bécs, Berlin vagy később Moszkva volt a világ közepe - hazája helyzetét és lehetőségeit mindenkor a világhelyzet, az európai erőviszonyok függvényében ítélte meg. A szerző a személyi kultusz és antikultusz témakörét is érinti, amelynek nagy hatása van ma is Károlyi és más történelmi személyiségek megítélésében.
