Történelem

1940 májusa. Nagy-Britannia háborúban áll. Egyik európai demokrácia hullott el a másik után gyors egymásutánban a blitzkrieg rémségei közepette, a náci bakancsok és sortüzek előtt. Úgy tűnt, a megszállás bármikor bekövetkezhet. Winston Churchillnek alig pár nappal azután, hogy kinevezték miniszterelnöknek, ezzel a szörnyűséggel kell megbirkóznia – továbbá egy szkeptikus királlyal, egy ellene ármánykodó párttal és a tájékozatlan, felkészület

• Történelmi személyek
Névre Lucretia, ám igazán Thaisz fekszik e sírban: Sándornak lánya, asszonya és menye volt. Jacopo Sannazzaro humanista költő vitriolos sírfelirata sokat ártott a Borgiák megítélésének. De ártott a másik tábor is, amelyik tömjénezte a nagy hatalmú családot, mert az igazság valószínűleg a két álláspont között van. Az évszázadok során a témának könyvtárnyi irodalma gyűlt fel. Maria Bellonci műve ebben a könyvtárban külön polcra kívánkozik, Bellonci ugyanis a pró és kontra elfogult szerzők alapos tanulmányozása után újraalkotta a reneszánsz nagyasszonyának alakját. Kortárs történészek (többek közt Machiavelli, Guicciardini) krónikái, levelezések, naplók, követi jelentések, leltárjegyzékek, egyéb levéltári dokumentumok, forrásmunkák segítségével megírta a maga verzióját: egy regényesen eleven, rejtélyekkel teli, lélektanilag hiteles, izgalmas, érzéki, véres, néha mocskos históriát, amelyben Lucrezia Borgia szerepe kulcsfontosságú, de nem azért, mert nagy méregkeverő volt, ahogy a vadromantika korában ábrázolták, hanem azért, mert nem volt az. Nem az volt. A nagypolitika szálait testvére, Cesare és apjuk, a szörnyeteg VI. Sándor szőtte hosszú pápasága során, Lucrezia inkább a szerelemhez szeretett volna érteni. Tizenegy éves korában menyasszony, tizenhárom évesen feleség; második házassága idején tizennyolc, a harmadik idején huszonkét éves. Egyik férjválasztásba sem volt beleszólása. Politikai adásvétel tárgyaként a dinasztikus utódszaporítás volt az élete (szült is legalább nyolc gyereket), a plátói nagy szerelem pedig a mindenkori mentsvára. A Lucrezia Borgia 1939-ben jelent meg először. Az azóta már világszerte számtalan kiadást megért mű a reneszánsz Itália egyik legihletettebb ábrázolása: amit a forrásokból merít, az valóság, amit az írói fantáziából, az akár így is lehetett. Maria Bellonci (1902–1986) az olasz középkor és a reneszánsz kutatója volt. Jelentős és népszerű műveket írt többek közt a Gonzagákról, az Estékről, Marco Polóról. Az ő nevéhez fűződik a mindmáig legrangosabb olasz irodalmi elismerés, a Strega-díj alapításának ötlete. A verseket fordította Terényi István és Tótfalusi István.

A második világháború viharában egy fiatal német nő kétes menedéket talál, mely közelebb van a veszély forrásához, mint azt valaha gondolta volna. Amíg a hitleri diktatúra nyújtotta kiváltságokat élvezi, megismeri a rendszer kegyetlenségét is. 1943 elején záporoznak Berlinre a szövetségesek bombái, ezért Magda Rittert szülei a bajorországi rokonaikhoz küldik, remélve, hogy így biztonságban lesz. Magdát a Berghofba, Hitler hegyi pihenőhelyére osztják be, ahol

Az Egyesült Államok Hadserege által a II. világháború után végzett vizsgálat arra jutott, hogy az európai hadszíntéren összegyűjtött, az ellenségre vonatkozó információk több mint 60%-át a hadsereg különleges kiképzésben részesült kihallgatói, az ún.

Szenzációs lelet változtatta meg radikálisan a képet, amelyet eddig Adolf Hitler apjáról, Alois Hitlerről és a Hitler családról alkothattunk: az apa kötegnyi, megsárgult levele egy padláson vészelte át a „Führer” személyes dokumentumait eltüntető náci időket, s került a történész szerző, Roman Sandgruber kezébe a közelmúltban. A 31 kézírásos levélből teljesen új szemszögből ismerhetjük meg a fiára oly nagy hatást gyakorló Alois Hitler személyiségé

Vámbéry Ármin jeles tudósunk és utazónk 1881-ben tartott őstörténeti előadásának anyagát tartja kezében a Tisztelt olvasó, mely a magyar faj eredetét kutatva a hunnok és avarok családjában látja a rokoni kapcsolatot.

Ádám és Éva története – amely alig másfél oldalnyi helyet foglal el a Bibliában – az emberiség egyik legnagyobb hatású meséje. Tanárok ismételgették vég nélkül a hosszú évszázadok alatt, intézmények jutalmazták a benne hívőket, és büntették a kétkedőket, művészek ábrázolták színesebbnél színesebben, filozófusok, teológusok, papok és látnokok, költők, nyelvészek és természettudósok próbálták megfejteni a titkát. A teremtéstörténet

Kempeleni és kismagyari Kempelen Béla (Budapest, 1874. június 21. – Budapest, 1952. augusztus 27.) családtörténetíró, heraldikus, genealógus. Legjelentősebb műve a tizenegy kötetben megjelent „Magyar nemes csalások”, de ezen kívül számtalan család és

Erdélyt az Isten jókedvében teremtette tartja a vendégtoborzó és azonmód idealizáló közhely. Ezzel szemben a magyar történetírás nagyjából egyöntetűen vallja, hogy az Erdélyi Fejedelemség korántsem jókedvében született. Az Erdély-központú keleti orsz

Most, hogy napirendre került Skócia kiválása Nagy-Britanniából, különös olvasatot kapnak a sok évszázados skót-angol viszony kiemelkedő eseményei. Az 1707-es egyesülést megelőző időszak egyik legfontosabb történése volt az 1314. június 24-i bannockburni csata a Robert Bruce, vagyis I. Róbert skót király által vezetett skót és a II. Eduárd által vezetett angol sereg között. A brit történelmi emlékezetben is mind a mai napig kiemelt súllyal van jelen ez a csa

"A város egyik lényege a változás. Mocsarak helyén házak épülnek, utcák keletkeznek, poros utcácskák helyén sugárutak futnak, egykori szőlős domboldalak présházai és kerekes kútjai helyén elegáns villanegyedek pompáznak. Aztán a sugárutak, az elegáns körutak időnként leromlanak, elkoszosodnak, a százszor átfestett portálokban légypiszkos képek porosodnak, a tündöklő kirakatok fénye megtörik. Házak, utcák, olykor egész városrészek tűnnek el, és eltűnn

Mindmáig vitatott, hogy a kádárizmust és a kádáristákat háttérbe szorító 1988-as pártértekezleten a fogadott fiú, vagyis Grósz Károly valóban az apa, Kádár János ellen fordult-e, vagy a változást igénylő közhangulat egyszerűen elsöpörte a harminckét é

A Magyar Királyi Honvédség rohamtüzér csapatneme számára tervezett Zrínyi rohamtarack olyan harcjármű volt, amelyet eredetileg a gyalogság közvetlen tűztámogatására szántak, de a harcmezőn később szükségből páncélosokkal is meg kellett küzdenie. Noha száznál is kevesebb készült belőle, a harcmezőn kiválóan bevált, és kitörölhetetlen érdemekkel írta be magát a magyar hadtörténetbe. A kötet e legendás magyar páncélos kifejlesztésének, gyártásának

Benkő László legújabb történelmi kalandregénye a XIV. század legnagyobb, és leginkább rettegett közép-ázsiai hódítójának - Timur Lenk - különleges történetét tárja az Olvasó elé. Timur egy eltörökösödött mongol törzsben látta meg a napvilágot, a mai Üzbegisztán területén, a híres selyemút egyik mellékágánál. A területet Csagatáj kán, Dzsingisz fiának leszármazottai birtokolták.Timur apja egy merész elgondolással arra vállalkozott, hogy bebizo