Vers Irodalom

A kritikus, esszéista, költő 2009-2011 között írt verseinek válogatott gyűjteménye. Az első rész a távol-keleti kultúra és a zsidó-keresztény eszmélkedés eredőit kutatja, a második egy verses hangjáték (Emma és Emil), amelyben maradandónak vélt értékek és a köznapi valóság fájó konfliktusa áll a középpontban, a harmadik rész a legfrissebb verseket tartalmazza, a korábbi kötet (Kalligráfia) folytatásaként egy szépség- és szeretetelvű költői un

A kötet a költő és újságíró Woroszylskit mutatja be a magyar olvasónak. A versek fordítója, Gömöri György főleg a költő magyar tárgyú verseit válogatta be a kötetbe. Fordította: Gömöri György A kötet a költő és ujságíró Woroszylskit mutatja be a magyar olvasónak. A versek fordítója, Gömöri György főleg a költő magyar tárgyú verseit válogatta be a kötetbe. Fordította: Gömöri György

Bogdán József délvidéki papköltő. Szülőföldjén több kötete jelent meg. Magyarországi és délvidéki irodalmi folyóiratban, egyházi lapokban, antológiákban találkozhattunk egyéni hangvételű verseivel.

Szabó Ferenc versei Triznya Mátyás akvarelljei "Barátainknak szánjuk közös albumunkat: Triznya Mátyás jónéhány akvarelljének színes reprodukciói és az én válogatott verseim társítását közel két évtizedes barátságunk magyarázza. Verseim az elmúlt években megjelent kötetekből jórészt már ismertek. Most egy csokornyit olasz fordításban is közlünk, így a magyarul nem tudók is némi fogalmat alkothatnak költészetemről. Egyébként a versek önmagukért beszélnek" - írja Szabó Ferenc a kötet bevezetőjében.

Simogatásokkal stigmatizálvaA porcelán arcélek. Pátosz kell, berekesztő,Hősi, sőtét, beethoveni c-moll,Távlat kell, fölkarcolni a jégpályát, s egymástSimogatásokkal stigmatizálni.Vörösiszap-áradás, egy elhagyatott fürdőhely graffitijei, Bihar megye protestáns vidéke, Lear király email-fiókja, klímaváltozás és Párizs-Dakar: Térey János nem ismer lehetetlent, mikor a világot készül versbe szedni. Tűpontos, kegyetlen karakterrajzok túlságosan is ismert magyar Vörösiszap-áradás, egy elhagyatott fürdőhely graffitijei, Bihar megye protestáns vidéke, Lear király emailfiókja,klímaváltozás és Párizs–Dakar: Térey János nem ismer lehetetlent, mikor a világot készül versbe szedni. Tűpontos,kegyetlen karakterrajzok túlságosan is ismert magyar figurákról, gúnyosan emelkedett sorok a görög istenekmagánéletéről, vagy éppen egy behavazott kastélykert rejtett geometriája. Nagyszerű nők és kisszerű férfiak,űrperspektíva és mikrorealizmus – mindezek mögött pedig egyfolytában ott szól az a "hősi, sötét, beethoveni c-moll",mely az egész kötet hangütését meghatározza.Térey János kilencedik verseskötete érett és kíméletlen áttekintése a ma világának, a jellegzetesen magyarproblémáktól a globális katasztrófákig és vissza, azonban szóhoz jut benne a szerző legbensőségesebb,legszemélyesebb lírája is.

Az elmúlt évek szerzőt ért terhei és örömei érlelték a könyvet. Főbb motívumai: a személyes veszteségek – 2008-ban felesége, 2011-ben író-rendező fia, Czigány Zoltán elvesztése –, valamint a világ nyugtalanító jelenségei. Az elmúlt évek szerzőt ért terhei és örömei érlelték a könyvet. Főbb motívumai: a személyes veszteségek – 2008-ban felesége, 2011-ben író-rendező fia, Czigány Zoltán elvesztése –, valamint a világ nyugtalanító jelenségei. A szívhez szóló sorok az előbbiek emlékébe kapaszkodnak, az aggódóak az utóbbiról szólnak. A kötet a magyarázat és a végső kapaszkodók keresésének Ź– a hitnek, az Isten-lét egyetemessége megélésének és a teljes szeretetnek – a dokumentuma. Vallásos jellegű magyarázatkeresés ez – versben és prózában – az élet legbonyolultabb kérdéseire valamiféle általános egyetemesség nézőpontjából. Ebben a költő további segítőtársai: a művészet, a zene, erkölcsi értékeink, örömre való képességünk és egy remélt új világrend, a könyörületesség globalizációja és a szeretet civilizációja. Megjelennek azok is, akik ehhez a világlátáshoz élete során elvezették a költőt: Rónay Györgytől kezdve Ferencsik Jánoson, Solti Györgyön, Weöres Sándoron, Ottlik Gézán, Borsos Miklóson, Barcsay Jenőn

A tragikusan fiatalon elhunyt Simon Balázs "szellemi indulósebessége, egész életének irányt szabó intellektusa mágikus erejű volt" - írja Jánossy Lajos a kötet utószavában.