Mit kell lásson a kamera?

Ha már megtaláltuk a számunkra szükséges alaptípust, annak kell utánanéznünk, hogy pontosan mit is fog látni a kameránk, és ez megfelelő-e nekünk.

A túl gyenge, kis felbontású kamera éppúgy rossz vételnek bizonyulhat, mint az, amit túl nagy felbontása miatt nem tud a gépünk hatékonyan kezelni. Következzenek hát azok a tulajdonságok, amik miatt örömteli, vagy éppen alig használható videokapcsolatot tudunk csak teremteni.

Felbontás

Mihez szeretném a kamerát használni? A barátaimmal akarok csevegni egy kicsit, vagy esetleg üzleti megbeszélésre akarom használni? Ténylegesen mekkora felbontásra van szükségem?

A legkisebb felbontású kameráknak a 0,3 megapixel (a továbbiakban MP) a felbontása. Ez esetünkben a 640×480 pixeles VGA felbontásnak felel meg. Az ilyen kis felbontású kamerákat manapság általában laptopokba építik be, hiszen oda nem is nagyon kell nagyobb. A laptopok esetében általában kénytelenek vagyunk közvetlenül a gép előtt ülni, ha használni akarjuk. Ez a felbontás a web-telefonáláshoz tökéletesen alkalmas.

Következő kategóriába az 1,3 megapixeles kamerák tartoznak. Ez a legelterjedtebb felbontás manapság, egészen elfogadható állóképet kaphatunk és a videotelefonáláshoz elegendő számára 250 kilobit/s-os kapcsolati sebesség is.

A HD kamerák 1280×720 vagy inkább 1920×1080 pixeles – előbbit „HD Ready” utóbbit „Full HD” felbontásnak is szokták nevezni – képeket és videofolyamot képesek készíteni. Utóbbival könnyen előfordulhat, hogy már nem lesz elég stabil sávszélességünk a folyamatos képátvitelhez, ha videotelefonálunk. A nagy felbontásban készült, jobb minőségű képekkel ugyanúgy járhatunk, mint egy gyengébb kamerával; a beszélgetőpartner szaggatott, néha meg-megálló képet fog kapni. Tehát, második szempontként érdemes figyelembe venni nem csak a saját vágyainkat, hanem az internet-kapcsolatunk feltöltési sebességét is, különösen, ha még nem járt le a kötelező hűségidő a szolgáltatóval megkötött szerződésben.

Ha valaki nem csak videochatelésre kívánja használni webkameráját, hanem esetenként „fényképezni” is kíván vele, annak találták ki a 2 megapixelnél nagyobb felbontású, akár 5, 10 vagy 12 megapixeles kamerákat. Ez a felbontás természetesen csak állóképek készítésekor jöhet szóba, hiszen már a full HD-s videók készítése és továbbítása is alaposan megterhelheti a gépünket.

Nem mellesleg, sok kisebb felbontású kamerára is igaz lehet, hogy állóképeket nagyobb felbontásban tudnak rögzíteni, mint videót. Emiatt mindig ellenőrizzük, hogy  a kamera megadott maximális felbontása pontosan mire is vonatkozik.

Képfrissítési sebesség

Akár csak a videojátékoknál, a kameráknál sem elhanyagolható a képfrissítési sebesség, azaz az, hogy hány képet képes másodpercenként készíteni a kamera. Angolul FPS-nek (Frame Per Second) hívják ezt az értéket.

Az emberi látásnak másodpercenként legalább 24 képre van szüksége, hogy mozgóképnek lássa a videót. Emiatt annak a kamerának a képe, ami nem képes legalább 24 FPS-sel rögzíteni, biztosan szaggatni fog.

Fontos tudni, hogy a kamerák többféle felbontásban is képesek felvenni. A gyártók a termék általános tulajdonságainál mindig a kamera legnagyobb felbontást és a legnagyobb elérhető FPS-értékét szokták megadni, noha e két tulajdonság nem mindig jár együtt. Gyakori dolog az, hogy a maximális képrögzítési sebesség csak egy kisebb felbontásnál érhető el. Ha nem akarunk beugrani ennek az átverésnek, és egy alig használható kamerához jutni, alaposan nézzük át a részletes tulajdonságlistát, ott már tételesen ki szokták írni, hogy a különféle felbontásokhoz milyen FPS maximumok tartoznak.

Autofókusz és távvezérelhető  zoom

Hol szeretném használni a kamerát? Az autófókusz általában fél méter és 1,5 méter között mozog, ez még egy elfogadható távolság, tekintettel arra, hogy nem mindenki webkamerázik bálteremből. Az átlagfelhasználónak ennyi bőven elég. Olcsóbb kamerák esetében persze gyakori, hogy az élességet az objektív elforgatásával, kézzel kell beállítanunk. Az ilyen kamerák eőtt ülve persze nincs sok mozgásterünk,, ha a  fókuszban akarunk maradni.

Távvezérelhető zoomot inkább a drágább, márkásabb kamerákon találunk, ugyanis ezt a funkciót jobbára csak a komolyabb irodai vagy biztonságtechnikai célú eszközökbe építik be. Ezek már a komolyabb kategóriába tartoznak. Élőképet tudnak közvetíteni a világ bármely pontjáról, miközben a tulajdonos könnyedén tudja a webkamera online felületéről azt irányítani. A távirányítható kamerák jelentős része már inkább a vezetékes vagy vezeték nélküli IP-kamerák között keresendő.

Fényerő- és kontraszt beállítás

A legtöbb webkameránál ezzel nem érdemes sokat foglalkozni, mert automatikusan is be tudják maguknak állítani az adott fényviszonyokhoz megfelelőbb fényerőt és kontrasztot. A komolyabb kameráknál már szoftveres beállítással is lehet próbálkozni. Az automata beállítás többnyire jól működik, de vannak esetek, amikor hasznavehetetlen, például fényes háttér előtt álló leárnyékolt, vagy eleve sötét dolgok – például egy fekete macska – részleteit biztosan nem fogja tudni leképezni a kamera