Bulvár Szórakozás

Ha a Harry Potter-rajongók milliói behunyják szemüket, hogy maguk elé képzeljék a világhírű varázslót a villám alakú sebhellyel a homlokán, azonnal Daniel Radcliffe jelenik meg előttük. Tizenegy éves kora óta Daniel arca azonos Harry Potterével, hiszen ő kelti életre a kedvelt regényalakot és hajmeresztő kalandjait a filmvásznon. Bár sokan hajlamosak azt hinni, hogy Daniel és Harry egy és ugyanaz, amint Daniel leteszi híres kerek szemüvegét, attól fogva csakis ö

"Ernyey ​színész. Ernyey fotóművész. Ernyey író. Ernyey televíziós műsorvezető. Ernyey maga építi az otthonait. Na most akkor Ernyeyre mindezért nyilván sokan irigyek. Meg azért is, mert a legjobb női mindig neki vannak.Irigyek rá, mert körünkben senkin nem áll úgy egy ing, egy zakó, egy nadrág, egy cipő, egy napszemüveg, mint rajta. És milyen ingek, milyen zakók, milyen nadrágok, milyen cipők, milyen napszemüvegek!!!Ernyeyre irigyek, mert van ízlése. De azért

Rákay Philip színházi beszélgetései

Harmadik évezred sorozat A tudatmódosított nemzet, az agymosott ország, a szétzilált társadalom, a felbomló állam: ezek azok a felületek, amelyekkel e kötet írásai foglalkoznak, egészen pontosan: hogy ilyen körülmények között milyen kötelességek, mekkora feladatok, miféle imperatívuszok hárulnak a közösség sorsáért felelősséget érző szellemi és politikai elitre. A kiadvány keresztmetszet az ezredforduló magyarságáról: pótolhatatlan alapmű mindazok számára, akik meg akarják érteni, milyen helyzetből vágott neki a magyar nemzet és a magyar állam a 21. századnak és a harmadik évezrednek...

Csókay András Lélekjelenlét - Szellemi ébredés kell! antik (Kairosz Kiadó), 2009 133 o., puha kötés, foltos, hullámos lapok 1300.- Szent Erzsébet férje, Lajos ment haza Wartburg várába. Azzal fogadtás kajánul, hogy Erzsébet befektetett egy leprást az ágyába és ápolja. Lajos azt gondolja, ez már túlzás. Felért, meglátta a leprást az ágyában. Nyitotta volna a száját, hogy számon kérje feleségét, és akkor meglátta Krisztus arcát a leprásban. Így kell meglátnunk a szellemi leprában sínylődő magyar testvéreinkben Krisztus arcát. Ne hallgassunk a sötét énünkre, ami azt sugallja, ne törődj velük, ne beszélj hozzájuk, csak magaddal foglalkozz! Akkor tudunk velük békeszerző párbeszédeket folytatni.

Magyarországon Jean Ziegler nevét a Vizsgálat egy minden gyanú felett álló ország ügyében című pamflet kapcsán ismerhettük meg. Ziegler saját tapasztalatainak lenyűgöző elbeszélését ötvözve a felvilágosodásból merített eszmékkel ráébreszt arra, hogy ma a világ újrafeudali­zálásának vagyunk a tanúi. Az új "földesurak" a nagy transzkonintentális társaságok koz­mokratái módszeresen fosztják ki a déli félteke népeit. Ehhez két tömegpusztító fegyvert alkalmaznak: a hitelezést és az éheztetést. Az eladósodott állam lemond szuverenitásáról; az ebből következő éhség miatt agonizáló népek pedig lemondanak a szabadságukról. Így hozzák létre alattomosan a kozmokraták bolygónkon a szégyen birodalmát.

A 2006. őszi erőszakos rendőri fellépésről Miért szükséges magának a jelentésnek a közreadása, amikor a parlamenti jelentések és jegyzőkönyvek nyilvánosak? Egyrészt azért, mert az utca embere hamarabb vesz kezébe egy könyvet, semmint a parlamenti portált böngéssze, másrészt - és ez a lényegesebb indok - ne csak a sajtó szűrőjén és a médiumok véleménybefolyásoló gépezetén keresztül ismerje meg, mi is történt akkor, 2006-ban. Nem engedhetjük, hogy „lefutott hírekként” feledésbe merüljenek közelmúltunk történelmének ezen véres napjai.

Látták leomlani húsz éve, 1989-ben a berlini falat, ott voltak a Die Mauer helyén rendezett gigantikus The Wall Pink Floyd-koncerten, megmászták a kínai nagy falat, megdöbbentek az uniós falakon belülre vágyó félholt fekete-afrikaiak láttán Észak-Afrikában és a Kanári-szigeteken, értetlenül álltak a zsidókat és arabokat elválasztó ciszjordániai fal tövében, tisztelettel adóztak a kivándorló ősöknek a New York-i Szabadság-szobor melletti Ellis Islanden, lenyűgözve figyelték az emberiség első falfestményét az altamirai barlangban, felírták a nevüket Prágában a graffitivel borított Lennon-falra, porszemnek érezték magukat az egeket ostromló inka falak tövében… A HVG újságírói a világ számos pontján találkoztak ember építette határfalakkal, és munkájuk során legalább ennyiszer szembesültek láthatatlan falakkal. E kötetben három tucat fallal ismertetik meg az olvasót, városfalaktól birodalmi védfalakon át a ma is épülő ember ember elleni válaszfalakig. Van ezeknek az épített határoknak egy közös vonásuk: egyetlenegy olyan masszív válaszfal sem épült még a történelemben – bármit is tervezett az építtetőjük –, amely idővel le ne omlana. Térségünkben például a hírhedett berlini fal és a szabad mozgásunkat korlátozó vasfüggöny is ugyanerre a sorsra jutott. Ez az utóbbi, embereket és rendszereket elválasztó fizikai és virtuális fal húsz évvel ezelőtt tűnt el – amihez annak idején a maga módján hozzájárult az idén 30 éves HVG is.

...és mégis élünk sorozat 4.

Ez a sorozat a felgyorsult élettempóhoz alkalmazkodva 101 rövid, lényegre törő információs blokkot tartalmaz, amelyek segítségével alaposan körbe lehet járni a legkülönbözőbb témaköröket is. Az utóbbi hatvan évben a CIA – annak ellenére, hogy teljesítménye igencsak gyenge volt – megőrizte a félelmetesség látszatát, és titkos levéltárak mélyére rejtette tévedéseit és hibáit. A cég eredeti küldetése a világ megismerése volt. Amikor ez nem sikerült, hozzáfogott, hogy megváltoztassa a világot. Kudarcai és mulasztásai – Eisenhower elnök szavaival élve – ..hamvába holt örökséget" hagytak ránk. Tim Weiner Pulitzer-díjas szerző a CIA lehető leghitelesebb történetét nyújtja át az olvasónak ebben a könyvben, melynek minden sora dokumentált tényeken alapszik. A kötet ötvenezernél is több, elsősorban magának a Központi Hírszerző Hivatalnak az archívumából származó dokumentumra, valamint CIA-veteránokkal, köztük a központi hírszerzés tíz igazgatójával készült interjúk százaira támaszkodik. Végigkíséri a CIA történetét a második világháborút követő létrehozásától a hidegháború idején folytatott küzdelmein és a terrorizmus elleni háborúján keresztül egeszen addig, míg 2001. szeptember 11-e után összeomlás szélére került.

E könyv célja annak bemutatása, hogy 2002-2006 között a politikai hatalom miként élt az információs kapitalizmus, az informacionalista politikacsinálás eszközeivel, miként használta ki az információelőnyös helyzeteket. A szerzők azt vizsgálják, hogy a kormánypártok és azok holdudvara a tájékoztatás intézményes – azaz jogi és adminisztratív – illetve személyi és tartalmi eszköztárának birtoklásával, a tájékoztatási szerepek és fórumok részbeni ellenőrzésével és manipulálásával, a tartalomképzés és orientálás befolyásolásával miként éltek vissza.

Az 1989 a magyar rendszerváltás műfaji határokon átívelő regénye"Könnyen elképzelhető, hogy néhányan emlékeznek még a nagy francia forradalom 200. évfordulójára rendezett közép-európai ünnepségsorozatra. Ebben az évben, mely e könyv címoldalán négy számjegyben fejezi ki önmagát, az embernek hirtelen olyasféle érzése támadt Magyarországon, hogy bár ugyanabban a darabban játszik, mint korábban, de nemcsak a színpad és a nézőtér változott meg, de az ő s Sokan, sokféleképpen írtak már 1989-nek a magyar politikára és a világtörténelemre gyakorolt hatásáról. Vágvölgyi az események akkor ifjú mellékszereplője és tanúja másfelől támad: a hidegháború végéből közelít a magyar rendszerváltás felé. Műfajt teremt és műfaji határokat ír újra. Naplóregény és ponyvalektűr, kém- és rémregény telis-tele értékvezérelt és hedonista fiatalokkal, politikusokkal és ügynökökkel, ideológiák párharcával és eszmetörténeti vitákkal, konkrét fejlődéssel és hamisreménnyel, nagyszerűséggel és pitiánerséggel: egyszóval élettel.

...és mégis élünk sorozat 3. A rendszerváltás óta eltelt időszak -kisebb megtorpanástól eltekintve- a magyar egészségügy leépítésének, tönkretételének a története. Az ágazat megnyomorítása pontosan tükrözi az ország sorsának alakulását. Ez a történet nem érdektelen, korrajz és politikai tükör, megmutatja, hogy valójában milyen szólamokba milyen tetteket bújtattak. Az ismételten beharangozott álreformok lejtőre állították az ágazatot, mert sem az egészségügy talpra állítását, sem az átlagos élettartam meghosszabbodását, se a halálozási mutatók javulását soha nem tudták elérni, de mindig sokba kerültek, és tovább mélyítették a válságot. A népegészségügyi mutatók alapján hazánk az unió 27 országa között a 24. helyre csúszott.